A Főszerkesztők Fóruma, a magyar sajtó etikai önszabályozó kezdeményezése hatalmas visszalépésnek és rendkívül aggasztónak tartja a ma sürgősséggel elfogadott és mindössze egy nappal korábban beterjesztett törvényt, amely a közérdekű adatok megismerését korlátozza és támogatja mindazok szervezetek erőfeszítéseit, akik e jogszabály ellen emelik és emelték fel a hangjukat. Mivel a közönség érhető módon nem sokat tud a közérdekű adatigénylés intézményéről, következzen néhány mondat erről a sajtó számára alapvető jogszabályi eszközről. Olvass tovább…
A tegnapi, az etikus újságírás eszközeiről, a tartalom és a hirdetés közötti elmosódó határról, a válság okozta etikai veszélyekről szóló konferenciánkról jó néhány tudósítás megjelent (és még fog is feltehetően, ezekkel bővítjük majd a szemlét).
Mandiner: http://media.mandiner.hu/cikk/20130409_nadori_peter_a_sajtoszabadsagot_nem_lehet_elvenni
Kreatív: http://www.kreativ.hu/media/cikk/etikai_kerdeseket_feszeget_a_branded_content
MTI: http://www.hirado.hu/Hirek/2013/04/09/20/Kerekasztal_beszelgetes_az_etikus_ujsagirasrol_.aspx
Kultúra.hu: http://www.kultura.hu/letezik-etikus-ujsagiras
Köszönjük mindenkinek aki eljött!
Hogyan lehet fenntartani az újságírás minőségét, pártatlanságát, elszámoltathatóságát a mai világban? A digitális médiumok fejlődése és a gazdaság mélyrepülése egyaránt próbára teszi a szerkesztőségek kreativitását és rugalmasságát. Az újságírás és az üzleti érdekek harcából pedig gyakran az utóbbi kerül ki győztesen. Kilátásokról és túlélési stratégiákról esett szó a Főszerkesztők Fórumának keddi konferenciáján a Goethe Intézetben. Olvass tovább…
Ahogy arra már felhívtuk a figyelmet, az adatújságírás egy viszonylag új, ígéretes területe a szakmának, amely a nyílt forráskódú technológiáknak és a többé-kevésbé publikus adatbázisoknak köszönhetően bárki által elsajátítható, és izgalmas lehetőségekkel kecsegtet. Az adatok “megszelídítése” közelebb vihet az áttekinthető, felelősebb közélethez és végső soron a média megtépázott tekintélyének helyreállításához is, azonban egyelőre kevés az adatértő szakember. Ezért jött létre a több alapítvány, köztük a School of Data, amely ingyenes adatfeldolgozási képzéseket nyújt újságíróknak, kutatóknak, civileknek vagy bárkinek, akit izgat a téma. Olvass tovább…
A Twitter és a News of the World ökoszisztémájában, a hanyatló hírgazdaságban és a felemelkedő szenzációhajhász hírmédiában hogyan tudja megőrizni hitelességét egy szerkesztőség, miközben úgy tűnik, egyre többen veszítik el azt? Hogyan lehet összeegyeztetni az alaposságot a gyorsasággal? A Global Editors Network Aidan White-al, az Ethical Journalism Network (EJN) készített interjúját fordításban közöljük. Aidan White április 9-én a Főszerkesztők Fóruma konferenciájának egyik vendége lesz.
Ön szerint melyek a legjobb stratégiák egy modern médiavállalat számára az etikai szabályok betartására?
A hagyományos média és az újságírás világa megváltozott. Ami viszont a régi maradt, az a jó újságírás etikai parancsa. A minőségi újságírás referenciaértékei – a pontosság, a megbízhatóság, a pártatlanság, az emberiesség, a közönség tisztelete – sarkalatos pontok maradtak, és továbbra is ezek teszik hasznossá és hitelessé a tartalmat a szélesebb közönség számára. Olvass tovább…
Nyolc taggal bővült az utóbbi hetekben a Főszerkesztők Fóruma. Új tagjaink Lambert Gábor (Figyelő), Szente-Varga Bálint (Időkép), Kertész Anna (Humana Magazin), Bellai László (Emasa), Kádár-Csoboth Judit (Fidelio), Bogdándy Soma (Vecsés Hírek), Németh Richárd (Borászportál) és Kovács Noémi (Sikeradó).
A Főszerkesztők Fórumához egyébként bármely főszerkesztő vagy ahhoz hasonló munkakörben (főszerkesztő-helyettes, hírigazgató, vezető szerkesztő, felelős szerkesztő – hol hogy hívják) dolgozó kolléga csatlakozhat, aki és akinek a szerkesztősége magára nézve kötelezőnek ismeri el a Főszerkesztők Fórumának etikai kódexét és ennek tényét közli a közönségével. Jelentkezni a weyer (kukac) t-online.hu címen lehet. Várjuk a csatlakozókat! Olvass tovább…
A Főszerkesztők Fórumának február 28-i konferenciáján Gyulai Gábor, a Helsinki Bizottság munkatársa beszélt arról a Magyarországon élő külföldiek, a menekültek és a média viszonyáról. Mellbevágó adatokat mutatott be arról, hogy miközben Magyarországon uniós összevetésben nagyon kevés külföldi él, a társadalmi érzékelés szerint rengeteg a külföldi és – szintén uniós összevetésben – rendkívül nagy az idegenellenesség. Ez azonban – idegenek hiányában – sokkal inkább félelmekre, képzetekre, semmint tényekre alapul. Mivel a média felelőssége az ilyen képzetek alakításában rendkívül nagy, a Helsinki Bizottság útmutatót készített újságírók számára a témáról szóló beszámolókhoz, amely összefoglalja a terület tényeit és felhívja a figyelmet például arra, hogy az újságírók öntudatlanul, megszokásból is negatív agy legalábbis drámai felhangú szavakat, igéket – “özönlik, “áradat”, “zúdul” – használnak, amikor menekültekről van szó, amely hozzájárulhat a fenti tévképzetek kialakulásához illetve fennmaradásához. Itt érhető el a mindössze füzetnyi vastagságú hasznos segédanyag.
