Skip to content

A Főszerkesztők Fóruma határozottan kiáll amellett, hogy se állami szervezetek, sem más közéleti szereplők ne korlátozzák a szerkesztőségek munkáját

A Főszerkesztők Fóruma határozottan kiáll amellett, hogy se állami szervezetek, sem más közéleti szereplők ne korlátozzák a szerkesztőségek munkáját

A Főszerkesztők Fóruma sajnálattal értesült róla, hogy a miniszterelnök május 29-i évértékelő beszédére egyes sajtótermékek munkatársai helyhiányra hivatkozva nem regisztrálhattak, ami megakadályozza, hogy érdemben számolhassanak be az eseményről.
http://index.hu/…/a_klubradiot_es_a_nepszavat_se_engedik_b…/
Meggyőződésünk, hogy a vezető politikusok értékelő beszédei olyan fontos, a hazai közéletben nagy érdeklődésre számot tartó események, amelyről semmilyen beszámolni kívánó közéleti sajtótermék képviselőjét nem lehet kizárni, hiszen kiemelt közérdek fűződik ahhoz, hogy az ott elhangzottak minél szélesebb nyilvánossághoz jussanak el. A Főszerkesztők Fóruma határozottan kiáll amellett, hogy ehhez hasonló adminisztratív eszközökkel se állami szervezetek, sem más közéleti szereplők ne korlátozzák semmilyen szerkesztőség munkáját.

Közgyűlési beszámoló

A Főszerkesztők Fóruma 2015. április 22-én tartotta tavaszi közgyűlését Győrben.

A közgyűlés első témája a panaszeljárás volt. Weyer Balázs a jelenleg alacsony ügyszámmal és kevés ismertséggel működő csatornák helyett egy valóban működő, átlátható, olcsó, gyors és hatékony megoldást vázolt fel, amely a bírósági eljárás alternatíváját jelentené. Beszélt arról, hogy a főszerkesztők egyszemélyben nem tudnak jelentős változást elérni, a kiadók támogatása kulcsfontosságú. Ezért is tartotta lényegesnek elsőként az MLE-vel és az MTE-vel egyeztetni a koncepciót. A többi érdekvédelmi és szakmai szervezet ehhez a közösen már kialakított koncepcióhoz csatlakozhat. A tárgyalások az MLE-vel és az MTE-vel jól állnak, megállapodás közeli fázisba érkeztek. A következő lépés a kódex és az eljárási rend végső egyeztetett elfogadása és a részletszabályok kidolgozása, majd a közös meghirdetés. A tagság jelenlévő képviselőit felkérte arra, hogy kezdjenek egyeztetéseket a kiadóval arról, hogy milyen hirdetési felületeket tudnak a panaszeljárás népszerűsítésére rendelkezésre bocsátani. További kérés a tagság felé, hogy delegáljanak szakértőket (lehetőleg különböző területekről: fotós, külpolitikai szakértő, jogász stb.) a panaszok elbírálása során eljáró bizottsági tagok sorába. A tervezett indulás: szeptember.

Ismertette, hogy a szervezet képviseletében a Bírói Tanács meghívására oktatást tartott bírók részére. Itt az elvárható szakmai gondosság fogalmát ültette át a gyakorlatba, illetve ismertette a panasztétel tervezett eljársárendjét. A bírók pozitívan fogadták a kezdeményezést, amelytől az ügyek számának csökkenését remélik.

A közgyűlés házigazdája, a Kisalföld főszerkesztője, Nyerges Csaba előadása következett. A vidéki sajtó előnyeiről szóló prezentációban kiemelte a saját terjesztőhálózat előnyeit, a napi kapcsolatot az olvasóval. Megközelítésükben nem csupán az a fontos, hogy egy-egy problémát bemutatva felhívják a figyelmet egy témára, hanem megoldásközpontúan, aktívan részt is vállalnak helyi kezdeményezésekben. Olvasók és partnerek együttműködésében építettek fel egy autistaotthont, építették újjá egy árvízkárosult család házát, segítségükkel sikerült minden mentőautóba GPS-készüléket helyezni.

Branded contentről, native contentről Szigeti Péter tartott gondolatébresztő beszélgetést. A tartalompartnerség 5 fokozatát különböztette meg, annak függvényében, hogy a szerkesztőség milyen mértékben felelős a tartalom előállításáért. A szerkesztőség kezdeményezésére létrejött tartalomtól egészen odáig, hogy csupán vétójoggal rendelkezik a tartalom felett és a szponzor a tartalom szállítója. A Főszerkesztők Fóruma hamarosan ajánlást készít, amelynek alapja, hogy az egyes tartalomtípusok egyértelműen beazonosíthatóak legyenek, az olvasók tudják, hogy épp milyen tartalmat fogyasztanak. Az alábbi kérdések merültek fel:  Elég-e a tipográfiai típusú elkülönítés? Lehet –e standardizálni az egyes megjelenés-típusokat? Mennyire lehet, kell elkülőníteni azokat az újságírókat, akik csak ilyen típusú taralmakat állítanak elő? A tartalom mekkora részét adhatják az ilyen típusú tartalmak? A tagság aktív vitát folytatott a gyakorlati megvalósításról, több tagnál létezik erre vonatkozó kézikönyv, amelyet átküldenek az ajánlás elkészítéséhez. Mivel nagy volt az érdeklődés a téma iránt, az ajánlás megalkotása előtt újabb beszélgetést szervezünk a témában.

Weyer Balázs a drónok szabályozásáról beszélt, az alábbi fontos kérdéseket vetette fel a sajtó szempontjából:

–          Jogosítványhoz kötik-e és ha igen, mennyire egyszerű azt megszerezni

–          Engedélyköteles vagy regisztráció köteles-e minden egyes modell

–          Kell-e majd kötelező biztosítás és ha igen, mennyibe fog kerülni

–          Esetleges területi korlátozások

–          Privacy szabályok

–          Lesznek-e speciális (kedvezőbb) szabályok a sajtócélú drónhasználatra?

A tagság előnyösnek tartotta a részvételt a következő hónapok ezzel kapcsolatos szakmai anyagainak véleményezésében. A Főszerkesztők Fóruma a Capa Központtal, a Goethe Intézettel és a Független Médiaközponttal drón workshopot tervez június 9-re. Ennek részletiről hamarosan tájékoztatja a tagságot.

György Bence az MLE-vel közösen tervezett kiadói és szakmai díjakról beszélt. A kiadói díjak az MLE kezdeményezésére kerülnek kidolgozásra, a szakmai díjak megalkotója a Főszerkesztők Fóruma. A zsűrizés, elbírálás és nevezés feltételein most dolgozik a két szervezet. A Főszerkesztők Fóruma a Minőségi Újságírásért-díj felélesztését javasolja, a név használata még nem biztos, de tartalmában hasonló díjat tervez osztani. A tagság támogatta, hogy pénzdíj is járjon az elismerés mellé, szponzorként üzleti vagy külföldi kulturális intézetek merültek fel. Ezen kívül etikai/ fair paly díj, közösségi (CSR) díj és innovációs díj vannak tervben. A díjátadásra ideális esemény az INMA budapesti konferenciája lenne, okt. 18-20.

Végül bemutatkozási lehetőséget biztosítottunk új tagjainknak a közgyűlés keretében. Lebhardt Olivér a vs.hu főszerkesztője, Nimmerfroh Ferenc az Új Dunántúli Napló felelős szerkesztője és Pocsaji Richárd a Békés Megyei Hírlap felelős szerkesztője mutatták be szerkesztőségüket és beszélgettek arról, hogy mit várnak a tagságtól.

Migránsok a médiában

Egy évvel ezelőtti konferenciánkon Gyulai Gábor, a Helsinki Bizottság munkatársa beszélt a menekültek és a média viszonyáról Magyarországon. A téma 2015-ben nagyon aktuálissá vált, így most közzétesszük a konferencián bemutatott újságírói kisokos frissített változatát. A kiadvány tisztázza a migrációval kapcsolatos alapfogalmakat, a kisokos utolsó fejezete pedig a Magyarországon élő külföldiekkel kapcsolatos tévhiteket veszi sorra és cáfolja meg adatokkal. Igaz lenne, hogy országunkat menekültáradat sújtja, vagy hogy nálunk a legtöbb bevándorló kínai, hogy a külföldiek körében nagyobb arányú volna a bűnözés? Ezek közül egyik állítás sem igaz, és ez mindenki számra világos lesz, aki elolvassa a kiadványt.

Egy másik tanulmányból pedig az derül ki, hogy a média a migrációt válságjelenségként, a migránst személytelen problémaként, statisztikai adatként mutatja be. Sajnálatos módon fel sem merül a bevándorlóban rejlő társadalmi, gazdasági, vagy kulturális lehetőség. A hazai média ahelyett, hogy informálná a közönséget a migráció és migránsok valós természetéről, a történetek leegyszerűsítésével, a megszokásból is negatív, drámai felhangú szavak használatával járul hozzá a társadalom tájékozatlanságának és idegenellenességének fennmaradásához A Helsinki Bizottság médiakutatása  itt érhető el. Különösen figyelmetekbe ajánljuk a tanulmány végén található, 10 pontba gyűjtött ajánlást a felelős migránskép alakításához.

Szalai Bálint kapta az idei Soma-díjat

Szalai Bálint, az Index újságírója kapta a legjobb oknyomozó újságírónak járó elismerést, a Göbölyös József emlékére alapított Soma-díjat. A magyar állampolgárság-szerzés ukrajnai visszaéléseire rávilágító díjazott cikkei:

Ukrán maffia osztja tízezrével a magyar állampolgárságot

Ma is jönnek a hamisított magyarok

Lőke András, a Soma Alapítvány kuratóriumi elnöke kiemelte, hogy bár a pályázatok száma alacsonyabb volt, mint a korábbi években, nagyon magas minőségű írások érkeztek. A 12 pályázatból 6-ot díjra érdemesnek találtak. A zsűri kiemelte Dezső András munkáját is. Az újságíró,  Kovács Béla jobbikos EP-képviselő ügynökmúltját feltáró cikkével nem pályázhatott a díjra, mert már elmúlt 37 éves. A Soma Alapítvány most bejelentette, hogy eltörlik a 37 éves korhatárt, jövőre már kortól függetlenül mindenki pályázhat.

A  Soma-díjat Gőbölyös József (Soma) oknyomozó újságíró halála után alapították 2001-ben, és minden évben január 11-én, Soma születésnapján adják át a legjobb magyar tényfeltáró cikk szerzőjének. Az egymillió forint pénzjutalommal járó díjat három tagú zsűri konszenzuos véleménye alapján ítélik oda.

Emlékezzünk az áldozatokra!

Tegnap a modern kor legnagyobb újságírókat ért támadása történt. A terrorcselekményt semmi nem indokolhatja! Arra biztatunk minden újságírót és sajtószabadság iránt elkötelezett embert, hogy vegyen részt a megemlékezésen. https://www.facebook.com/events/1590713057818981/?ref_newsfeed_story_type=regular

Új elnökség a Főszerkesztők Fórumában

Egyesületünk, az előző vezetőség mandátumának lejártával, új elnökséget választott. A szervezet elnöke ismét Weyer Balázs lett, az elnökségi tagok Balogh Ákos Gergely (Mandiner), György Bence (TV2), Murányi Marcell (Népszabadság), Nyerges Csaba (Kisalföld), Szigeti Péter (Kreatív) és Török Diána (Médiapiac). Az elnökség mandátuma két évre szól.

A Főszerkesztők Fóruma csatlakozik a reklámadó ellen tiltakozó szervezetek és szerkesztőségek táborához

A Magyar Reklámszövetség állásfoglalásához és egyben közös tiltakozásra szóló felhívásához rengeteg szakmai szervezet és szerkesztőség csatlakozott. A Főszerkesztők Fóruma is egyetért az aggodalmakkal, amennyiben azok a minőségi sajtó lehetőségeit szűkítik.

Ezzel kapcsolatos álláspontunkat már tavaly, a reklámadó tervének első verziójával kapcsolatban megfogalmaztuk, “Mi köze a reklámadónak a sajtóetikához” című írásunkban. Most megismételjük:

Bővebben…

Követem

Értesítést küldünk minden új bejegyzésről a megadott e-mail címre.

Csatlakozz a 505 követőhöz