Skip to content

Szalai Bálint kapta az idei Soma-díjat

Szalai Bálint, az Index újságírója kapta a legjobb oknyomozó újságírónak járó elismerést, a Göbölyös József emlékére alapított Soma-díjat. A magyar állampolgárság-szerzés ukrajnai visszaéléseire rávilágító díjazott cikkei:

Ukrán maffia osztja tízezrével a magyar állampolgárságot

Ma is jönnek a hamisított magyarok

Lőke András, a Soma Alapítvány kuratóriumi elnöke kiemelte, hogy bár a pályázatok száma alacsonyabb volt, mint a korábbi években, nagyon magas minőségű írások érkeztek. A 12 pályázatból 6-ot díjra érdemesnek találtak. A zsűri kiemelte Dezső András munkáját is. Az újságíró,  Kovács Béla jobbikos EP-képviselő ügynökmúltját feltáró cikkével nem pályázhatott a díjra, mert már elmúlt 37 éves. A Soma Alapítvány most bejelentette, hogy eltörlik a 37 éves korhatárt, jövőre már kortól függetlenül mindenki pályázhat.

A  Soma-díjat Gőbölyös József (Soma) oknyomozó újságíró halála után alapították 2001-ben, és minden évben január 11-én, Soma születésnapján adják át a legjobb magyar tényfeltáró cikk szerzőjének. Az egymillió forint pénzjutalommal járó díjat három tagú zsűri konszenzuos véleménye alapján ítélik oda.

Emlékezzünk az áldozatokra!

Tegnap a modern kor legnagyobb újságírókat ért támadása történt. A terrorcselekményt semmi nem indokolhatja! Arra biztatunk minden újságírót és sajtószabadság iránt elkötelezett embert, hogy vegyen részt a megemlékezésen. https://www.facebook.com/events/1590713057818981/?ref_newsfeed_story_type=regular

Új elnökség a Főszerkesztők Fórumában

Egyesületünk, az előző vezetőség mandátumának lejártával, új elnökséget választott. A szervezet elnöke ismét Weyer Balázs lett, az elnökségi tagok Balogh Ákos Gergely (Mandiner), György Bence (TV2), Murányi Marcell (Népszabadság), Nyerges Csaba (Kisalföld), Szigeti Péter (Kreatív) és Török Diána (Médiapiac). Az elnökség mandátuma két évre szól.

A Főszerkesztők Fóruma csatlakozik a reklámadó ellen tiltakozó szervezetek és szerkesztőségek táborához

A Magyar Reklámszövetség állásfoglalásához és egyben közös tiltakozásra szóló felhívásához rengeteg szakmai szervezet és szerkesztőség csatlakozott. A Főszerkesztők Fóruma is egyetért az aggodalmakkal, amennyiben azok a minőségi sajtó lehetőségeit szűkítik.

Ezzel kapcsolatos álláspontunkat már tavaly, a reklámadó tervének első verziójával kapcsolatban megfogalmaztuk, “Mi köze a reklámadónak a sajtóetikához” című írásunkban. Most megismételjük:

Bővebben…

A Főszerkesztők Fóruma határozottan kiáll a szerkesztői szabadság mellett

Az Origo főszerkesztőjének távozása az utóbbi napokban rendkívül heves vitát váltott ki a sajtó, a médiatulajdonosok és a politika viszonyát illetően. Sajnos az ügy nagyon sok döntő részlete nem került egyelőre nyilvánosságra. Rendkívül fontosnak tartjuk e vita szempontjából, hogy minél világosabban láthassunk az ügyben, mert nagy a tét és sok a szakma, a közönség és a politika vesztenivalója is.

Azonban az eddig ismert információk is aggodalomra adnak okot, bármilyen motiváció is állt Sáling Gergő eltávolítása mögött.

Az üzleti vagy politikai nyomásgyakorlás nagyon sokféle formát képes ölteni, és természeténél fogva a legritkább esetben a nyomásgyakorlásban érdekelt és az újságíró között közvetlenül zajlik. A szerkesztőkhöz leggyakrabban már a kiadón keresztül és gyakran már oda is közvetítőkön át, nem ritkán hirdetői, reklámügynökségi vagy üzleti közvetítéssel érkezik. Az ilyen nyomásgyakorlás pedig nem csak aggasztó, hanem törvénysértő is.

A sokat – és sokszor túlzóan – kritizált médiatörvény egyik ritkán emlegetett, de nagyon fontos paragrafusa ugyanis így szól: „Nem alkalmazható a munkajogi jogszabályokban meghatározott, illetve a munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyból eredő joghátrány a médiatartalom-szolgáltató munkavállalójával, illetve vele munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban álló személlyel szemben amiatt, mert megtagadta a szerkesztői és újságírói szabadságát csorbító utasítás végrehajtását.”

Ez a bekezdés nem más, mint a szakmán kívüli szempontokra alapuló, illegitim befolyásolás, a szerkesztőségek kényszerítésének tilalma, arra nézve, hogy olyasmit tegyenek amellyel szakmailag nem tudnak azonosulni. Nem kell mást tenni, mint érvényt szerezni a törvénynek.

Átalakuló médiapiac – nemzetközi kerekasztal-beszélgetés a Goethe Intézetben

A tulajdonosi stratégiák és a sajtóetika viszonyáról illetve a Google és a Facebook növekvő dominanciájának sajtóra gyakorolt szerepéről szól a Goethe Intézet, a Független Médiaközpont és a Főszerkesztők Fórumának szakmai rendezvénye június 5-én. Mindenkit szeretettel látunk! Bővebben…

Az Alkotmánybíróság szerint is jogi felelősséget viselsz a blogodon megjelenő kommentekért

Eredeti bejegyzés sajtó&törvény:

A Kúria után – a Magyarországi Tartalomszolgáltatók Egyesülete alkotmányjogi panaszát vizsgálva – az Alkotmánybíróság sem talált kivetnivalót abban a jogértelmezésben, mely szerint egy blogposzt alatt megjelenő kommentekért jogi felelősséggel tartozik a blog gazdája. Az Ab szinte egyhangú határozata szerint az alapjog (véleménynyilvánítás szabadsága) korlátozása megállapítható, de mivel egy másik alapjog (személyiségi jogok, jóhírnév) érvényesítése érdekében történt, szükségesnek, és mivel a legenyhébb szankciót (jogsértés megállapítása) alkalmazta a bíróság, arányosnak minősül.

A határozathoz Paczolay Péter Ab-elnök párhuzamos indoklást fűzött, melyben elfogadja a fentieket, de rögzíti, hogy az erre a felelősségre alapozott bármely további szankció (kártérítés AKA sérelemdíj) már nagy valószínűséggel aránytalan, tehát alkotmányellenes lenne.

A határozatot egyedül Stumpf István alkotmánybíró nem szavazta meg, az ő véleménye szerint a kívánt eredmény (a jogsértő komment kerüljön le az internetről) enyhébb eszközzel, egy értesítési-eltávolítási eljárás alkalmazásával is elérhető lenne, nem szükséges hozzá a bloggazda jogi felelősségének megállapítása, így utóbbi nem tekinthető arányos megoldásnak, vagyis alkotmánysértő.

Eredeti mutatása 133 egyéb szavak

Követem

Értesítést küldünk minden új bejegyzésről a megadott e-mail címre.

Csatlakozz a 505 követőhöz